Ismét próbálkoztam rap zenét alkotni, a minősége nem igazán ütötte meg a mércét, de viszonylag el lehet hallgatni.
Dalszöveg:
Kiálts, aztán halkan, neszek nélkül szenvedj
Mert Lépten-nyomon követlek, ott kószálok a lelkedben
Éjféltájt nem védelmez, az őröd, sem a kereszted
Menekülnél magad elől, de ma sem lesz már merszed
Ott leszek a tócsádban, mit véreddel töltöttél
Ott leszek a mérgedben, mit poharadba öntöttél
Ott vagyok a mosolyod, a téboly szürke képében
A tű mi vénádba szúr, otthonom a véredben
Zavaros elmékben, egy ártatlan töltényben
Álmatlan éjszakádnak minden könnycseppjében
A szénfekete tintádban, a széttépett könyvedben
Elfojtott emlékekben, dobbanó szívekben.
REF:
Ott leszek, hová le teszed a fejed
Ha egyedül sétálsz, sétálok veled
Hideg vagy barátom, fakó a te szíved
Átölel a nappal, de még sincsen színed.
A mámor csókjaitól, ködös tekinteted
Csábít karcos vigyorával, a másik feled
A feledés lángjaiban állva, mégis oly boldogan
A jég hideg járdán, fekve öröm ittasan
Átázott ingedben, megkopott nadrágban
Füstöt fújdogálva, dúdolgatsz csak magadban
Korhadózó padon, az oszladozó húsoddal
Csillagokat bámulva, kopogtatsz a csontoddal
Szólít téged csendesen éjsötét holló madár
Vár reád, csak kapargál, majd össze-vissza kiabál
Párnád a sírköved, az Éjszaka mi rád vigyáz
Jobb kezedben fekszik még négy fekete rózsaszál
Holtak Urának nyújtod félénken a kezed
Mint ezer nyárfalevél, annyira remegsz
Holtak Urának nyújtod félénken a kezed
Mint ezer nyárfalevél, annyira remegsz.
REF:
Ott leszek, hová le teszed a fejed
Ha egyedül sétálsz, sétálok veled
Hideg vagy barátom, fakó a te szíved
Átölel a nappal, de még sincsen színed.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése