Égboltomon kihunyó csillagok
Földemen Holtak vére csorog
Ereimben csupán fekete mocsok
Kietlen Táj, megtelt temető vagyok.
Ódákat zeng a csont kórus
Lángoló templomom csücskéből
Utolsó fény csillan meg égboltomon
A zokogó üresség, a sötétség vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése