2013. november 15., péntek

Lidérc

Próbáltam alkotni egyfajta rap zenét, ez lett belőle. Viszonylag normális minőségben sikerült rögzítenem, de vannak hibái. Remélem élvezhető lett.



Hosszú éjszakákon át üldöz árnnyékként egy lény
Bárcsak elballagna már, lassan hal meg a remény
Hosszú csápjaival elmém mélyére mászik
Nem érdekli ha megfagy vagy ha csontig átázik
Üres tekintettel, lesek ki a fejemből előre
Nézek én a tükörbe, mintha meglennék már dögölve
De nem hagy el a szerencsém, áld még engem Fortuna
Csak én nem veszem észre, én vagyok oly ostoba
Hogy szárnyra kapok, de le is zuhanok a mélybe
Kérdem még a testem, mért is vált meg tőle
Ott hagytam a felhőket, a bűntudattal élve
A fellegek felett kábított a Napnak szépsége
Leszek holt, lelkemmel együtt égek
Lángra kapott holttestemről nem zabálnak férgek


Majd emelkedek feljebb üvegszilánkoknak tengerén
Ha olyan közel jártam, mért foszlik szerte szét?
A homokórámban peregnek oly izgágán a szemek
A csuklyás alak kezet nyújt, az Élet csupán nevet
Lidércfény mossa félénken a testemet
Angyal kürtök érintik apró, gyönge lelkemet
Vértócsámban álldogálva, haloványan álldogálva
Had maradjak még kicsit, aztán eltűnök az éjszakába....



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése